A kormány készpénz elleni  "hadjárata" okot szolgáltat számunkra, hogy ismét kifejtsük a véleményünket az aktuális helyzettel kapcsolatban. Kezdjük mindjárt azzal, hogy tisztázzuk az alaphelyzetet.

1. A kormány számára is egyértelmű, hogy a forgalomban lévő - októberi adat - 4516 milliárd forintnyi készpénz immár a gazdaságfehérítés akadálya. Ezért azután késznek mutatkozik akár arra is, hogy szembe menjen korábbi saját nézeteivel, amelynek legszebb példája az "állampolgári jogként" meghirdetett havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel volt.

2. Az első lépések rég megtörténtek: Ide sorolható, hogy a tranzakciós illeték a készpénzfelvételnél megmarasdt, a kártyás vásárlásnál viszont átalány került meghatározásra.

3. Novemberben a kormány határozatot fogadott el a készpénzes fizetés visszaszorítására, ám a részleteket miniszteri hatáskörbe utalta.

4. Az MNB egy éves határidőt szabott a forgalomban lévő 20 ezer forintosok megújítására, amelynek hatására übergyorsan igyekezett a lakosság lecserélni a húszezreseket, hiszen úgy tudta, decembertől már nem érvényes fizetőeszkö a régi, hússzínű húszezres. A héten azután a jegybank egy évvel hosszabbította meg a forgalmazást, mondván: kzel 80 százalékban lecserélték a régi 20 ezreseket - azaz előjöttek a párnacihából. Érdekesség: a 10 ezer forintosok lecserélését továbbra is határidő nélkül hajtják végre.

5. A jegybanki alapkamat drasztikus csökkenésével már a kereskedelem számára is alaposan megdrágult a készpénz-logisztika, hiszen egyre több pénzt kérnek a kamatokon már nem igazán kereső bankok a cash-management szolgáltatásért, s már kamat sincs a bankba szállított pénzekre. Vagyis a kereskedelmi lobbi is az elektronikus fizetés felfuttatása mellett van.

Nos mindezek alapján érdeklődve vártuk Varga Mihály mondatait a konkrétumokról. A tárcavezető december első napján az Inforádióban nyilatkozott. 

És itt beütött a ménkű...

1. Varga Mihály elmondta: a kormány elfogadta a POS-terminálok telepítésének támogatásáról szóló rendeletet. Részleteket nem közölt, de a hírek szerint 2,4 milliárd forint támogatással tennék olcsóbbá (ingyenessé) a POS-terminálok kereskedőkhöz történő bekötését és annak üzemeltetését. A rendelet eszerint pillanatokon belül megjelenik.

2. Második mondatában Varga arról beszélt, hogy jövőre új rendelet jelenik meg, amely a bankkártya-elfogadás jutalékait is kordában tartja, mert - indokolt a tárcavezető - az elfogadó bankok ma 3-5 százalékos jutalékot kérnek ezért a kereskedőktől. 

Na itt álljunk meg, vagy inkább nógassuk a minisztert, hogy ne álljon meg. Ezek a jutalékszintek ugyanis kb. akkor voltak érvényben, amikor ő első pénzügyminiszeri mandátumát töltötte. Azóta volt Magyarországon kártyakibocsátói jutalék (interchange-díj) szabályozás, az MNB deklaráltan azért nem építi ki a sok millióért fejleszteni kezdett belső bankkártya-elszámolási rendszert (a korábbi Giro Bankkártya utódját), mert magával a készülődéssel elérte pl. a MasterCard bonyolítói díjainak csökkenését, ja és ádáz verseny folyik az elfogadó bankok között, amit tetéz, hogy olyan külső szereplők is beleugrottak a piacba, mint pl. a Six. 

Egyszerűen nem igaz a nemzetgazdasági miniszter állítása!

Lehet, hogy valamely bank ma még 3 százalékot kér attól a kis üzlettől, ahol havi 3 tranzakció történik, de az illető kereskedő bizton mondjuk, találhat ennél kedvezőbb áron szolgáltató partnert is. A legnagyobb retailerek ma jó, ha 0,5-0,8 százalékot fizetnek - s ebben már minden benne van. 

A gond az, ha ezt Varga Mihály sem tudja, akkor mire számítsunk másoktól???? Mint pl. az Inforádió műsorvezetőjétől, aki szerint nem biztos, hogy csak a bankokat kellene szabályozni, hiszen a bankkártya-használatnak ma még akadálya, hogy a vásárlásoknál is illeték terheli a kártyás forgalmat (eddig igaz), így viszont az ember kétszer is meggondolja, hogy kártyával fizet-e, hiszen az drágább. Varga Mihálynak itt azt kellett volna mondania: Kedves műsorvezető úr! Igaz ugyan, hogy a kártyás vásárláson is van tranzakciós illeték, de az immár második éve egy átalány (kártyatípusként 500 vagy 800 forint), amit a bank így nem tud és nem is akar a kártyás fizetések mögé illeszteni, azok tehát ingyenesek. A bankoknak így tehát inkább az az érdekük, hogy az ügyfelek minél több kártyás vásárlást hajtsanak végre, hiszen az átalányt így-is úgy is meg kell fizetniük...

De nem mondta. És ez komoly baj...

Egyetlen öröm az ürömben, hogy a miniszter elmondta: azok a bankok, akik 20 százalékot meghaladó mértékben tudják növelni hitelkihelyezésüket, ezzel arányos módon csökkenthetik jövőre tranzakciós illeték fizetési kötelezettségüket. Mondjuk itt is érdekes kérdés, hogy mindezt hogyan lehet vérgrehajtani akkor, amikor a kártyás vásárlások utáni átalányt janunár végéig már be kell fizetniük a bankoknak. 

De ne legyünk kukacoskodók...