Kártyavilág

Azt gondolom, nem kell túl sok mondat ahhoz, hogy észrevegyük: valami készül a bankkártya-piacon. Akár üdvözölhetnénk is a történéseket, de a hírekben eligazodó olvasó érzi, hogy nagyon furcsa, hogy túl sok minden történik "véletlenül" épp egyidőben. S egyre komolyabb a gyanú, hogy nagyon-nagyon lejt a pálya...

A legszebb mondat az alább teljes terjedelmében közölt közleményből a következő:

"A GVH észlelte, hogy a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök körébe tartozó bankkártyás fizetési műveleteknél, nevezetesen a bankkártya-elfogadói piacon a kisebb kereskedők kedvezőtlenebb szolgáltatói díjakkal szembesülnek a bankkártyás fizetés bevezetésekor és fenntartásakor, mint a nagyobb kereskedők."

Azt azért a GVH is tudja ugye, hogy a nagy tételben rendelés/vásárlás olcsóbb? Ha ennek a piacgazdasági alaptételnek létjogosultságát vitatjuk, akkor azt úgy hívják árszabályozás....

Akkor viszont a GVH-t nevezzük át Árhivatalnak....

Ágazati vizsgálat a bankkártya-elfogadás piacán

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ágazati vizsgálatot indít a bankkártya-elfogadás piacán a piaci folyamatok megismerésére és értékelésére.

A GVH észlelte, hogy a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök körébe tartozó bankkártyás fizetési műveleteknél, nevezetesen a bankkártya-elfogadói piacon a kisebb kereskedők kedvezőtlenebb szolgáltatói díjakkal szembesülnek a bankkártyás fizetés bevezetésekor és fenntartásakor, mint a nagyobb kereskedők.

Egy kereskedő különféle költségekkel szembesül, ha a fogyasztóknak a bankkártyás fizetési lehetőséget biztosítja. Jellemző költségtétel a tranzakciónként fizetett, általában a tranzakció értékének százalékában meghatározott kereskedői jutalék. E mellett a kereskedők fix költségekkel is szembesülhetnek. A felszámított jutalékokat, díjakat a kereskedők az elfogadói szolgáltatást biztosító, azaz, a velük szerződésben álló pénzforgalmi szolgáltatóknak kötelesek megfizetni.

A GVH piackutatást is rendelt a bankkártyás fizetés költségeinek vizsgálatára. E felmérés többek között a kereskedők tudatosságára, illetve a különböző fizetési módok elfogadásának gyakorlatára terjedt ki, szem előtt tartva a bankközi jutalékokra vonatkozó szabályozási változások hatásait. A piackutatás eredményei megerősítették az ágazati vizsgálat indításának szükségességét.

A GVH a bankkártyás fizetési iparágat, és azon belül az iparág „downstream” kártyaelfogadói piacát tervezi vizsgálni. Az ágazati vizsgálat középpontjában a bankkártya-elfogadás versenyviszonyai, illetve a bankkártya-elfogadás piacára potenciálisan versenynyomást gyakorló, innovatív készpénz-helyettesítő fizetési eszközök vizsgálata áll, és kiterjed nemcsak a múltbeli és a jelen piaci helyzetre, hanem a piaci verseny jövőbeni alakulására is. A GVH úgy véli, hogy az ágazati vizsgálat keretében részletesen szükséges feltárni azon tényezőket, amelyek akadályozhatják a verseny hatásos érvényesülését az elfogadói piacon.

A GVH hangsúlyozza, hogy a fent említett körülményekből nem feltétlenül következik, hogy a piacon versenyprobléma vetődik fel, ám ennek értékelése, illetve a potenciális fogyasztói hátrányok feltérképezése az ágazati vizsgálat keretében végezhető el.

A GVH első lépésként felvilágosítást kér az ágazat felügyeletét ellátó szervtől, valamint a kibocsátó és elfogadó bankoktól, ezt követően keresi meg a kártyatársaságokat, illetve egyéb (nem banki) elfogadókat, végül magukat a kereskedőket is.

A GVH az ágazati vizsgálatot 2018 júliusában tervezi lezárni, a vizsgálat eredményeit tartalmazó jelentés közzétételével.

Az ágazati vizsgálatot elrendelő végzés itt érhető el.

A hírek szerelmeseinek - mai Világgazdaság.

A számok stimmelnek - 10 ezer terminált vállaltak. Ennyi van nekik. 

Tízezer terminált telepítenek

Infrastruktúra Készpénzkímélő fizetés állami támogatással

Kivásárolta a készpénzkímélő fizetési megoldást fejlesztő P. O. I. Partner Terminál Üzemeltető Kft. a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt.-t a cégből. Az állami kockázati tőkebefektető 2014 márciusában 190 millió forint értékű tőkével - az alap honlapja szerint 237,5 millió forint befektetéssel - szerzett kisebbségi tulajdonrészt a Feith Zoltán érdekeltségébe tartozó cégben. A kivásárlás árfolyamnyereséggel, a szerződésben foglalt ütemezésnek megfelelően történt - válaszolta a Világgazdaság kérdésére Csuhaj V. Imre, a zrt. elnök-vezérigazgatója. Az árról azonban, üzleti titokra hivatkozva, nem tájékoztatott. Szerinte a befektetés eredményesnek tekinthető, a P. O. I. Partner Kft. által létrehozott Fizetési Pont technológia "jelentős potenciállal" rendelkezik a készpénzkímélő fizetési módok hazai elterjesztésében.

Érintőképernyős intelligens POI (point of interaction) terminálok telepítéséről van szó, olyan területekre, ahol eddig a bankkártyás fizetés nem volt elérhető. A terminálok alkalmasak a klasszikus bankkártyás vásárláson kívül egyebek között a mobiltelefon egyenlegének feltöltésére, közműdíjak kiegyenlítésére, lényegében a mindennapi pénzügyek intézésére olyan településeken is, ahol nincs pénzügyi szolgáltató. A terv szerint a P. O. I. Partner Kft. úgynevezett nyílt POS-terminál-infrastruktúrát hoz létre, amely a kártyás fizetésen túl, hozzáférhető minden olyan szervezet számára (önkormányzatok, vállalatok, valamint pénzforgalmi szolgáltatók, akár bankok), amely ügyfeleit POS-terminál-hálózaton keresztül akarja elérni.

Tavaly ősszel kezdték el a Fizetési Pontok országos telepítését - válaszolta Majthényi-Nagy Ferenc, a P. O. I. Partner Kft. ügyvezetője a projekt állását firtató kérdésre. A cég mérlegéből egyébiránt kiderül, hogy a projekthez kockázati tőkén kívül támogatást is kapott: POS-terminálok beszerzésére 250 millió forintot nyert el a Gazdaságfejlesztési operatív programban 2013-ban. Tavaly decemberben a P. O. I. Partner Kft. szerepet kapott a nemzetgazdasági tárca bankkártya-elfogadó terminálok számának növeléséhez nyújtott támogatásáról szóló programjában, és vállalta tízezer POS-terminál telepítését - tájékoztatott Majthényi-Nagy Ferenc.

V. F. I.

Mindenkitől elnézést kérünk: a végén 4 pályázó lett a kártyaelfogadói tenderen. Ami biztos: elindult az OTP, a K&H és nagy valószínűséggel pályázott a SIX is. Ennek a három pályázónak a "sajátja", hogy nem rendelkezik olyan színes érintőkijelzővel rendelkező POS-terminállal, amelyre már van Magyarországra érvényesített certifikáció - márpedig a feltételek szerint csak ilyennel lehet indulni. (A SIX esetében nem tudjuk, hogy a világban használnak-e máshol ilyen készülékeket.) Mindez azt jelenti, hogy ezen cégeknek egyrészt most be kell szerezniük a gyártóktól a leszerződött mennyiséget, s ezzel párhuzamosan el kell indítaniuk a certifikációs folyamatot. Ez a hírek szerint akár 2-5 hónapot is igénybevevő munka lesz.

A 4. pályázó - akinek már van nagyjából 10 ezer ilyen, minden engedéllyel rendelkező, eddig ugyanakkor a piacon  nem túl sikeresen terített terminálja - az Országos Fizetési Szolgáltató (OFSZ) környékén keresendő, amelynek tulajdonosai az MKB Bankot megvásárló egyik befektető, a Minerva Tőkealap-kezelő Zrt. környékén is feltűnnek. 

lyenkor szokás mondani, vannak véletlenek...

Az elmúlt egy hónapban több hír jelent meg a POS-telepítési programmal kapcsolatban, de a közlések szinte kivétel nélkül arról szóltak, milyen jó is lesz ez a piacnak.

Nos, ha olyan sikert ígért volna a pályázat, akkor nem csak két szereplő pályázott volna rá. Az egyikük, az OTP ráadásul lemaradásban van, tekintve, hogy eddig nem dolgozott a pályázati anyagban szereplő színes kijelzős POS-készülékekkel, vagyis neki most kell elindítani a POS-készülék certifikációt.

Továbbra sem magyarázta meg senki, hogy a bekötésre váró kiskereskedelmi egységekbe - mert csak új bekötésre jár a támogatás - miért is kell abszolút high tech készülékeket telepíteni - leszámítva azt a pletykát, amely szerint egy bankfüggetlen szolgáltató lassan 2 éve beszerzett 10 ezer darab ilyen készüléket, amelyet most így támogatva piacra tud hozni, s így a támogatással a háta mögött egyszerre az elfogadói piac egyik legkomolyabb szereplője tud lenni.

Más kérdés, hogy az említett új kereskedelmi egységekben az új szolgáltató aligha arat majd - hiszen a forgalom szerint fontos helyek 70-80 százalékában már bizonyosan működik POS-készülék, ahol pedig nem, ott bizony más oka (nevezzük adóoptimalizálásnak) lehet annak, hogy a kereskedő nem akarja biztosítani a mindig könyvelt tranzakciónak számító bankkártyás fizetést. 

A még szabadon lévő kis kereskedelmi egységeknek már ma is rendelkezésére áll egy abszolút testre szabott megoldás: a Vodafone Ready Pay egyszeri 5 ezer forintos beruházás mellett havi 12990 forintért teljeskörű, semmi egyéb költséggel nem járó (azaz az elfogadás mellet szervízt és támogatást is kínáló) bankkártya-elfogadást kínál 2 éves időtartamra. (Van olcsóbb csomag is: havi 7990 forintért 6 hónapos jutalékmentesség jár, majd azt követően 1,25 százaléknyi elfogadói jutalék mellett lehet bankkártyát elfogadni.) A Vodafone honlapján elérhető szerződési feltételek közül ráadásul úgy néz ki, kikerült az a tétel, amely a fenti díjakat csak havi 1 milliós kártyás forgalomig biztosítja. Nem reklámnak szánom ennek a szolgáltatásnak a bemutatását, pusztán jelzem, hogy álságos az a vélekedés, amely szerint a kiskereskedőket összenyomja a kártyaelfogadói jutalék - ma tehát ilyen jutalékszinten is lehet forgalomfüggetlenül bankkártyát elfogadni. Ez fényévekre van a korábban közölt (cseppet sem igaz) 4-5 százalékos elfogadói jutaléktól.

Ettől függetlenül támogatandó minden olyan kezdeményezés, amely a hazai bankkártyás (és mobil) fizetés elterjedését segíti. Az is örömteli, ha új versenytárs jelenik meg a piacon. De azért a "régiek" védelmében legalább mi, hadd emeljünk szót...

 (Egyébként az alibabán is kaphatóak ma már színes kijelzős POS-ek, de azért ezt mégse ott vegyünk.)

Update! Végül 4 induló lett a tenderen, de úgy tudjuk, ebből három még jó ideig nem tud piacra lépni színes érintőkijelzős POS-készülékkel - ilyennel csak egy pályázó rendelkezik...

http://kartyavilag.blog.hu/2017/01/11/palyazat_update

Vártunk egy hetet, hátha valaki felteszi az alábbi kérdéseket a sajtóban a nemzetgazdasági miniszter 47/2016. (XII. 6.) NGM rendeletéről, amely a bankkártya-elfogadó terminálok számának növeléséhez nyújtott támogatásról szól. De senki nem tette. Ezért tehát mi tesszük meg.

 Nézzük tehát, miért tartjuk furcsának az egyébként rég várt és természetesen alapjaiban üdvözölt rendeletet.

1. Miért színes kijelzős POS kell azokba az üzletekbe, ahol eddig még nem volt bankkártya-elfogadás?

A rendelet 4. § (1) bekezdése úgy fogalmaz: „A támogatás kizárólag olyan új terminálokra vehető igénybe, amelyek színes érintőkijelzővel rendelkeznek és egyérintéses fizetési tranzakcióra alkalmasak.”

Nos, az érintéses fizetés támogatása fontos és Magyarországon immár „kötelező” dolog – végre valami a bankkártya-területen, amiben a világ élcsoportjához tartozunk. (Perszem csak az sms-kontroll után...)

De.

Ki látott már itthon vagy a világban színes kijelzős POS-készüléket??? Mi a fenének kell vásárlónak színes képen látni a PIN-kód csillagait? Miért pont a sarki fűszereshez kellene hi-tech készülékeket bekötni?

2. Mire a sietség?

A rendelet 6 paragrafusa szerint a szolgáltatóknak a kérelmeket 2016. december 15-ig, e hét csütörtökig elektronikusan az eAdaton keresztül be kell nyújtaniuk, majd további 7 nap áll a rendelkezésükre a papír-alapú jelentkezés megküldésére.

Miért csak szűk egy hetet ad a jogalkotó arra, hogy bármely szolgáltató eldöntse, pályázik-e minimu 1000, teljesen új POS-telepítésére? Elég-e az idő arra, hogy az adott szolgáltató körülnézzen a piacon, az említett színes kijelzős POS-gyártóinál, hogy mennyit tudnak nekik leszállítani a következő 6 hónapban, s mennyibe is kerül egy darab? (A beadástól számított 5 napon belül a jelentkezők megkapják a támogatási összeg – 80 ezer forint/terminál – teljes összegét, ám ha ezeket a készülékeket 2017. május 31-ig nem tudja beszerezni, vagy nem tudja üzembehelyezni 2017. december 31-ig, akkor készülénkenként a támogatás mellett további 10 ezer forint a kötbé összege.)

Az új készülékeket minden érintettnek certifikálnia kell a bankkártya-társaságoknál, ez időigényes feladat.

Összegzés, záró felvetések

A rendelet jó és üdvözlendő. Ugyanakkor néhány eleme kapcsán bizony felmerül a kérdés: nem lejt-e a pálya valahova? A leginkább szembetűnő a színes kijelző, de szűk határidők is arra utalnak, hogy bizony valakinek már van ilyen készülék a birtokában. Ekkor az említett szolgáltató (amely lehet bank, vagy bankfüggetlen régi/új piaci szereplő) számottevő előnyre tesz szert, hiszen lényegében versenytárs nélkül szerzi meg a támogatott POS-telepítés legnagyobb falatát. Természetesen nyitott füllel járunk mi is a piacon, így most boritékoljuk, hogy egy bizonyos 4 betűs rövidítéssel bíró szogáltató nyertese lesz a programnak – a hírek szerint jó ideje a raktáraiban sorakoznak a színes kijelzős POS-készülékek.

Ha viszont igazunk lesz, akkor csak annyi lenne a kérés a jogalkotók felé, hogy az induláskor lejtő pályát ne tegyék meredekebbé azzal, hogy a támogatásokat bezsebelő cége(ke)t még azzal is kedvezőbb helyzetbe hozzák, hogy a piac többi versenyzőjét a jövőre ígért elfogadói jutalék maximalizálással sújtják.

A kormány készpénz elleni  "hadjárata" okot szolgáltat számunkra, hogy ismét kifejtsük a véleményünket az aktuális helyzettel kapcsolatban. Kezdjük mindjárt azzal, hogy tisztázzuk az alaphelyzetet.

1. A kormány számára is egyértelmű, hogy a forgalomban lévő - októberi adat - 4516 milliárd forintnyi készpénz immár a gazdaságfehérítés akadálya. Ezért azután késznek mutatkozik akár arra is, hogy szembe menjen korábbi saját nézeteivel, amelynek legszebb példája az "állampolgári jogként" meghirdetett havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel volt.

2. Az első lépések rég megtörténtek: Ide sorolható, hogy a tranzakciós illeték a készpénzfelvételnél megmarasdt, a kártyás vásárlásnál viszont átalány került meghatározásra.

3. Novemberben a kormány határozatot fogadott el a készpénzes fizetés visszaszorítására, ám a részleteket miniszteri hatáskörbe utalta.

4. Az MNB egy éves határidőt szabott a forgalomban lévő 20 ezer forintosok megújítására, amelynek hatására übergyorsan igyekezett a lakosság lecserélni a húszezreseket, hiszen úgy tudta, decembertől már nem érvényes fizetőeszkö a régi, hússzínű húszezres. A héten azután a jegybank egy évvel hosszabbította meg a forgalmazást, mondván: kzel 80 százalékban lecserélték a régi 20 ezreseket - azaz előjöttek a párnacihából. Érdekesség: a 10 ezer forintosok lecserélését továbbra is határidő nélkül hajtják végre.

5. A jegybanki alapkamat drasztikus csökkenésével már a kereskedelem számára is alaposan megdrágult a készpénz-logisztika, hiszen egyre több pénzt kérnek a kamatokon már nem igazán kereső bankok a cash-management szolgáltatásért, s már kamat sincs a bankba szállított pénzekre. Vagyis a kereskedelmi lobbi is az elektronikus fizetés felfuttatása mellett van.

Nos mindezek alapján érdeklődve vártuk Varga Mihály mondatait a konkrétumokról. A tárcavezető december első napján az Inforádióban nyilatkozott. 

És itt beütött a ménkű...

1. Varga Mihály elmondta: a kormány elfogadta a POS-terminálok telepítésének támogatásáról szóló rendeletet. Részleteket nem közölt, de a hírek szerint 2,4 milliárd forint támogatással tennék olcsóbbá (ingyenessé) a POS-terminálok kereskedőkhöz történő bekötését és annak üzemeltetését. A rendelet eszerint pillanatokon belül megjelenik.

2. Második mondatában Varga arról beszélt, hogy jövőre új rendelet jelenik meg, amely a bankkártya-elfogadás jutalékait is kordában tartja, mert - indokolt a tárcavezető - az elfogadó bankok ma 3-5 százalékos jutalékot kérnek ezért a kereskedőktől. 

Na itt álljunk meg, vagy inkább nógassuk a minisztert, hogy ne álljon meg. Ezek a jutalékszintek ugyanis kb. akkor voltak érvényben, amikor ő első pénzügyminiszeri mandátumát töltötte. Azóta volt Magyarországon kártyakibocsátói jutalék (interchange-díj) szabályozás, az MNB deklaráltan azért nem építi ki a sok millióért fejleszteni kezdett belső bankkártya-elszámolási rendszert (a korábbi Giro Bankkártya utódját), mert magával a készülődéssel elérte pl. a MasterCard bonyolítói díjainak csökkenését, ja és ádáz verseny folyik az elfogadó bankok között, amit tetéz, hogy olyan külső szereplők is beleugrottak a piacba, mint pl. a Six. 

Egyszerűen nem igaz a nemzetgazdasági miniszter állítása!

Lehet, hogy valamely bank ma még 3 százalékot kér attól a kis üzlettől, ahol havi 3 tranzakció történik, de az illető kereskedő bizton mondjuk, találhat ennél kedvezőbb áron szolgáltató partnert is. A legnagyobb retailerek ma jó, ha 0,5-0,8 százalékot fizetnek - s ebben már minden benne van. 

A gond az, ha ezt Varga Mihály sem tudja, akkor mire számítsunk másoktól???? Mint pl. az Inforádió műsorvezetőjétől, aki szerint nem biztos, hogy csak a bankokat kellene szabályozni, hiszen a bankkártya-használatnak ma még akadálya, hogy a vásárlásoknál is illeték terheli a kártyás forgalmat (eddig igaz), így viszont az ember kétszer is meggondolja, hogy kártyával fizet-e, hiszen az drágább. Varga Mihálynak itt azt kellett volna mondania: Kedves műsorvezető úr! Igaz ugyan, hogy a kártyás vásárláson is van tranzakciós illeték, de az immár második éve egy átalány (kártyatípusként 500 vagy 800 forint), amit a bank így nem tud és nem is akar a kártyás fizetések mögé illeszteni, azok tehát ingyenesek. A bankoknak így tehát inkább az az érdekük, hogy az ügyfelek minél több kártyás vásárlást hajtsanak végre, hiszen az átalányt így-is úgy is meg kell fizetniük...

De nem mondta. És ez komoly baj...

Egyetlen öröm az ürömben, hogy a miniszter elmondta: azok a bankok, akik 20 százalékot meghaladó mértékben tudják növelni hitelkihelyezésüket, ezzel arányos módon csökkenthetik jövőre tranzakciós illeték fizetési kötelezettségüket. Mondjuk itt is érdekes kérdés, hogy mindezt hogyan lehet vérgrehajtani akkor, amikor a kártyás vásárlások utáni átalányt janunár végéig már be kell fizetniük a bankoknak. 

De ne legyünk kukacoskodók...

A magyarok egyre gyakrabban élnek a bankkártya adta előnyökkel külföldön is: ma már azok, akiknek bankkártya is lapul a pénztárcájában, már minden harmadik fizetésüket plasztikjukkal intézik. A MasterCard által megkérdezettek 61 százaléka használja a plasztikot a külföldi út során. A kártyás vásárlások helyszínei nem igazán térnek el a turisták „normál” költési helyeitől, 71 százalékuk élelmiszert vásárol, 56 százalékuk a ruházati és ajándékboltokban költ a plasztikkal, míg a dobogó harmadik helyén az éttermi fizetéseket találjuk (54%).

Értelemszerűen sokan már az utazási költségeket, így a szállásfoglaláskor szükséges foglalót/kauciót is bankkártyával fizetik ki, mint ahogy a repülőjegyek, vagy – autós utazásnál – a benzinkutak és az autópálya-díjak fizetésére is könnyen használható a plasztik.

A sportversenyek megdobják a külföldi költést

Az idei nyáron a bankkártyás külföldi költéseket megnyomhatta a júniusi foci EB és az azon szereplő magyar válogatott is: egyik hetilapunk szerint 2016. júniusában a külföldi vásárlások volumene negyedével nőtt a korábbi év azonos időszakához képest az OTP-nél, míg a CIB Banknál a külföldi bankkártyás költések volumene 21, a tranzakciók száma 28 százalékkal haladta meg a 2015. júniusi értéket. A növekedés döntő része annak köszönhető persze, hogy évről-évre nő a bankkártya használat, de (például a fizetés helye alapján) a CIB-nél úgy gondolják, hogy a bővülésből akár 3 százalékot is kihasíthatott az, hogy több tízezer honfitársunk a helyszínen szurkolt Franciaországban. Brazíliában sokkal kevesebben lesznek, de az eddigi visszajelzések alapján könnyen és kényelmesen lehet kártyával fizetni az országban. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a stadionok környékén az árusok csak az olimpia egyik főszponzorának, a Visa-nak kártyáival lehet fizetni a hivatalos kereskedőknél. (Készpénzfelvétel a helyszíneken elhelyezett ATM-eknél minden kártyával lehetséges az előzetes tájékoztatás szerint.) A város más részein ugyanakkor teljes a versenysemlegesség a kártyaelfogadásban.

Kedvezményt is adnak

A MasterCard bizonyos kereskedőknél még kedvezményeket is kiharcolt a társaság kártyamárkáit (MasterCard, Maestro) használó ügyfeleknek. Az idén nyáron például Horvátországban többek között az Intersport sportáruházakban, a Modiana ruházati üzletekben és az Atlas utazási irodákban is 10 százalékos kedvezményt kapnak vásárlásaikból. (A kedvezményes ajánlatok és a szükséges kuponokat itt találod.)

Féléves tesztidőszak után júliustól már a Vodafone - egyelőre az OTP bankkártya-elfogadó szolgáltatásán alapuló - ReadyPay szolgáltatás révén fizethetnek bankkártyájukkal a Tele5 taxik utasai. Pásztor Marcell, a Tele5 Taxi ügyvezető igazgatója szerint a viszonylag alacsony napi forgalommal rendelkező vállalkozók és vállalatok számára – már amennyiben mobil kártyaelfogadóvá kívánnak válni – a ReadyPay a leggazdaságosabb lehetőség jelenleg hazánkban.

A taxicégeknél a tranzakció gyorsasága is kulcsfontosságú – emlékeztetett Pásztor Marcell a repülőtérre, ahol mindössze 5 percnyi ingyenes várakozást engedélyeznek – erre is jó válasz a Vodafone ReadyPay.

Király István, a Vodafone Magyarország vállalati szolgáltatásokért felelős vezérigazgató helyettese szerint a mobil bankkártya-olvasó terminál akár zsebben is elfér, így a kereskedő, szolgáltató, vagy akár a megrendelt terméket házhoz szállító futár is könnyedén magával viheti, s bárhol, bármikor, pillanatokon belül használhatja is az eszközt.

A ReadyPay mPOS terminál a BKK által is jóváhagyott készülék, amely a vele Bluetooth kapcsolattal párosított okostelefon vagy táblagép segítségével kapcsolódik az internetre. A fizetési tranzakció az okoseszközre telepített Vodafone ReadyPay alkalmazás segítségével kezdeményezhető a fizetendő összeg megadásával. Ezt követően a kártyabirtokos az mPOS terminál segítségével leolvashatja bankkártyáját vagy mobiltárcáját, illetve szükség esetén beütheti PIN kódját. A fizetési tranzakció ezután a hagyományos bankkártya leolvasóknál megszokott módon zajlik az OTP banki rendszereiben, és eredményéről mind az okoseszközre telepített Vodafone ReadyPay alkalmazásra, mind e-mailben érkezik értesítés az elfogadóhoz, illetve – igény esetén – a bankkártya birtokosához is (ehhez meg kell adnia az érvényes e-mail címét).

A szolgáltatás valamennyi Magyarországon forgalmazott kártyatípussal használható, a szükséges beruházási igény a kártyaolvasó 4 990 forintos árának megvásárlása. A Vodafone kétfajta csomagot ajánl az ügyfeleknek, ezek havi díja a kommunikációs költségeken felül a bankkártya-elfogadás költségeit is tartalmazzák – havi 1 millió forintos forgalomig.

Vélemény: A taxisok számára a mobillal megoldható megoldás kézzelfogható, hiszen az újabban egyre terjedő "csendes" címkiadáshoz már így is használniuk kell egy külön okostelefont. Arra telepítve a fizetés könnyebb, egyszerűbb, ráadásul az utasnak sem kell végigvárnia, míg a klasszikus POS-készülék "feláll" a sofőr dünnyögése mellett.... Merthogy azokat csak akkor veszik elő, ha valaki plasztikkal akar fizetni...

A 2014/92/EU fizetési számla (PAD) irányelvet 2016. szeptember 18-ig át kell ültetni a magyar jogrendbe. Ennek három fontos iránya lesz – mondta el Bartha Lajos, az MNB pénzügyi infrastruktúrák igazgatója a portfolio.hu Pénzügyi IT konferenciáján. Egyrészt a fizetési számlákhoz kapcsolódó díjak átláthatóságát kell biztosítani. Két éven belül a legjellemzőbb díjköteles, fizetési számlákhoz kapcsolódó szolgáltatások egységesek lesznek, azaz minden szolgáltatónak ugyanezeket az elemeket kell feltüntetnie. Ugyancsak egységes lesz a számlák tartalma és a díjjegyzék.

Az irányelv a bankszámla-váltást is megkönnyíti. Magyarországon egyelőre a Bankszövetség ajánlása szabályozza ezt, ám ez nem kötelező, kevés bank is használja. Az MNB ezt az irányelv alapján kötelezővé teszi: az új banknak 2 napon belül kezdeményeznie a számlaváltást a régi banknál, s az egész folyamatnak 2 héten belül le kell zajlania, ekkor már például az összes csoportos beszedést tudnia kell az új számlának, anélkül, hogy az ügyfélnek bármit kellene tennie. A folyamat megkönnyítésére egy sor megoldást mérlegelnek – mondta Bartha. Ezek között lehet az, hogy központi számlaátirányítást tennének lehetővé, de ezen egyelőre még az NGM-mel együtt gondolkodnak.

Alapszámla-kérdések

Az alapszintű fizetési számla bevezetését is előírja a PAD Az EU-ban a lakosság 10, hazánkban a polgárok 20 százalékának nincs bankkapcsolata, a cél az, hogy mindenki regisztrált legyen valamelyik pénzügyi szolgáltatást. Az új alapszámla kapcsán az árazásra két irányt vizsgál az MNB: az egyik, hogy az alapszolgáltatás ingyenes legyen, míg a másik konstrukció díjazás ellenében biztosítaná a szolgáltatást.

Ha ingyen adnánk az alapszámlát, komoly lenne a veszély, hogy a pénzforgalmi szolgáltatások széles körében megszűnne a verseny – mondta Bartha Lajos. Ha viszont díjköteles lenne, akkor például meg lehetne határozni, hogy egy bizonyos jövedelem felett nem lehet igénybe venni az alapszámlát, a díjas megoldás kizárná, hogy a bankok más termékek díjának emelésével keresztfinanszírozzák majd az alapszámla ingyenességét, amely – derült ki szavaiból – bizonyára kannibalizálhatja a „sima”, díjas számlákat.

Szabályozzák a paypalt és társait

A pénzforgalmi irányelv 2. verzióját 2018. januárjáig kell átültetni a magyar jogrendbe. Itt lehet majd a pénzforgalmi szolgáltatók minden körére vonatkozóan egységes szabályokat megalkotni, hogy a bankoknál jóval kevésbé szabályozott FinTech cégek versenyelőnye csökkenjen. Az új szabályok fő vonala az ügyfelek biztonságának növelését célozzák – ez az a terület, amelyen a szabályozatlanság miatt előnyt élveznek most a bankfüggetlen szolgáltatók, hiszen nekik ezeknek eddig nem kellett komoly szabályozói előírásoknak eleget tenniük. A Fintech cégek beruházásainak mintegy 25 százaléka megy ma a pénzügyi infrastruktúra irányába, vagyis komoly vetélytárs.

Azonnali fizetés felé indul az MNB

Az MNB az azonnali fizetési rendszer bevezetése kapcsán el akarja érni, hogy minél több fizetési helyzetben alternatívát tudjon nyújtani a készpénzzel szemben. A megoldással a bankrendszer versenyképessége javulhat.

Az MNB elvárásai szerint az új rendszer 7/24-es működésre lesz kész, a jegybank a másodlagos azonosítók használatát (pl. a mobilszám alapú utalást) egy háttérközponttal oldaná meg a mai elképzelések szerint, ahol a számhoz hozzákapcsolódna a bankszámlaszám. Az átutalás összegének azonnal meg kell jelennie a kedvezményezett számláján, míg a küldőnek azonnal visszajelzést kell kapnia az utalás megtörténtéről.

Az MNB az azonnali fizetési rendszerrel (afr) kapcsolatos tanulmányát néhány héten belül publikálja, a szektor tagjaival az év első felében egyeztetnek majd a tervezett javaslatokról – mondta el Bartha Lajos.

Eölyüs Endre szerint az afr- elindulása rövid távon nem veszélyezteti a bankkártya-piacot, a kártyacég reméli, hogy saját fejlesztéseivel megfelelően tud csatlakozni majd az új elképzeléseivel.

Most akkor verseny vagy irányított verseny lesz? 

A hazai bankkártya-elszámolással kapcsolatban Bartha Lajos emlékeztetett, hogy a hazai bankkártya-forgalom indulásakor a Giro Bankkártya Zrt-n kereszül biztosították a belső elszámolást. Később ez lecsökkent, a kártyatársaságok pedig átvették az elszámolást. Most az interchange-díjakra vonatkozó EU-irányelv kötelezi a bankkártya cégeket, hogy engedjék piacra az alternatív elszámolóházakat. Ezen felbátorodva vizsgálja most az MNB a Giroval a belső elszámolást, hiszen a kiegyenlítés ma is az MNB-ben zajlik. Annak nem lesz értelme, hogy egyes szereplők külön helyen legyenek – mondta Bartha, akinek ezen mondata kicsit szemben állt azzal a vélekedéssel, mely szerint itt versenyhelyzetnek kellene döntenie. Azt ugyanakkor az MNB igazgatója elmondta: a beindulás előtt kikérik a bankok véleményét, csak akkor lépik meg ezt a fejlesztést, ha az új megoldással árcsökkentést tudnak elérni.

Eölyüs Endre szerint a „hozzuk haza” a tranzakciókat, nem értelmezhető. Amit látni kell, itt mérethatékonysági kérdésről van szó szerinte. Ha lesz olyan szereplő, aki tudja jobban, gyorsabban, olcsóbban

Ha ez hozzájárul ahhoz, hogy a hazai készpénzforgalom 80 százalékos aránya csökkenjen, akkor beleállunk ebbe a versenybe – mondta a MasterCard regionális vezetője. Kiss Ede szerint is készek a versenyre, de egyelőre még nem látják a Giro üzleti modelljét. Egy kártyacég több száz millió tranzakciót kezel, a magyar piac ezzel szemben néhány tízmilliós ügyletről szól – elég rossznak kellene lennie a kártyacégeknek, ha költségei nem lennének alacsonyabbak, mint egy kisebb szereplőnek – mondta Kiss Ede, aki szerint azt is látni kell, hogy nem elég egyszer megteremteni az elszámolást, folyamatos fejlesztésekre van szükség. Most például a tokenizáció okoz komoly fejlesztési költséggel járó fejlesztést. De vannak triviális problémák is: a chargeback-helyzetet például nehéz lesz ezzel a kétszereplős megoldással kezelni.

Forrai Péter, az OTP Bank ügyvezető igazgatója szerint egyelőre semmit nem tudnak mondani a következményekről, hiszen nem tudják, hogy a Giro elszámolórendszere hogyan és miként, milyen áron dolgozna, de azt sem, hogy júniustól – amikor az eddig csomagban kapott szolgáltatásokat a kártyacégek szétbontják – milyen árakat határoznak majd meg a kártyacégek az elszámolásra.