Kártyavilág

A téli hónapokban a magyarok is egyre gyakrabban választják a síelést, mint pihenési formát, legfőképp egy külföldi út keretében. Fontos azonban, hogy a téli vakáció kezdetével a sífelszerelés mellett a bankkártyánkról is "gondoskodjunk" - ehhez ad tippeket a Visa Europe összeállított egy hasznos útmutatót, hogy segítse a vakációzókat abban, hogy a leghatékonyabban kihasználják kártyájuk nyújtotta előnyöket külföldi utazásuk során. Az összeállítás hasznos és triviális pontokat tartalmaz, igazából csak egy dolgot szeretnénk hozzátenni: Ausztriában még mindig sok az úgynevezett belsőkörös bankkártya-elfogadó. Márpedig azokban a boltokban továbbra is csak egyetlen bankkártya-típussal, MasterCard Maestro kártyával van módja fizetni a külföldinek... Igaz, ugyanakkor, hogy a síterepeken már áttört a normalitás, s más fajta plasztikokkal is fizethetünk például a síbérletért.

De lássuk a tippeket:

Indulás előtt:

• Nem érdemes pénzváltással bajlódni, hiszen a Visa kártyákat több mint 200 országban elfogadják, legyen szó akár készpénzfelvételről, vagy kártyás fizetésről, világszerte több millió kereskedőnél. 
• Mindenképp ellenőrizze Visa kártyája lejárati dátumát, valamint győződjön meg róla, hogy van rajta elegendő fedezet a vakációhoz.
• Ellenőrizze a készpénzfelvételre és vásárlásra beállított limitet. Ha túl alacsonynak találja, még az indulás előtt, gyorsan és kényelmesen tudja azt módosítani.
• Térképezze fel a bankkártyája által nyújtott összes előnyt, például hogy kapcsolódik-e hozzá utasbiztosítás. Minden erre vonatkozó információt megtalál a kártyához tartozó kiegészítő szolgáltatások hirdetményben a bankok honlapján
• Tartsa magánál számlavezető bankja ügyfélszolgálatának telefonszámát, így ha a kártya elveszne, vagy ellopnák, azonnal letilthatja azt, megakadályozva az esetleges veszteséget.
• Jegyezze meg a bankkártyájához tartozó PIN-kódot, illetve semmiképpen ne tárolja a 4 jegyű számot a kártyája mellett.
• Töltse le a Visa Travel Tools alkalmazást, mely gyakorlati segítséget nyújt utazása során a telefonján keresztül, kezdve a legközelebbi bankautomata megtalálásától, a kártya letiltási folyamatán, a napi árfolyamokon át akár helyi időjárásig vagy egyéb hasznos úti tippekig.

Az utazás során:

• A leginkább biztonságos megoldás külföldön is a kártyás fizetés, bankkártyáját az otthon megszokott módon tudja használni.
• A Visa kártyát elfogadó kereskedők világszerte könnyen felismerhetőek az ajtón található Visa logóról.
• Kövesse figyelemmel kiadásait a vakáció során - ezt könnyen megteheti a kártyás fizetés során kapott bizonylatok megtartásával és ellenőrzésével, valamint a később kézhez kapott bankszámlakivonatokkal.
• Fizessen helyi pénznemben - néhány terminál felkínálja a lehetőséget, hogy a helyi pénznem és saját pénzneme között választhasson. A további díjak elkerülése érdekében a legtöbb esetben tanácsosabb helyi pénznemben fizetni, mint kérni a forintra történő azonnali átváltás.
• Találja meg a legközelebbi bankautomatát a Visa honlapján található ATM lokátor alkalmazás, vagy a Visa Travel Tools letölthető mobiltelefon alkalmazás segítségével.
• A fizetés megerősítése előtt mindig győződjön meg róla, hogy a kereskedő a helyes összeget adta-e meg a terminálon.
• Érdemes élnie a számos bank által kínált mobil-bank szolgáltatással, melynek segítségével bármikor ellenőrizheti költéseit mobiltelefonján keresztül.
• Ne veszítse szem elől kártyáját, ne adja ki a kezéből. A PIN kód beütésekor ügyeljen arra, hogy más ne láthassa, milyen számsort ad meg.
• Soha ne árulja el PIN kódját, még családtagjai, a bank munkatársai, vagy a rendőrség számára sem.
  
  

Miután hazatért:

Ellenőrizze a bankszámlakivonat; a kártyás fizetéseknek köszönhetően teljes áttekintést nyer külföldi kiadásairól. Abban az esetben, ha gyanús kifizetést észlel a bankszámlakivonaton, azonnal forduljon bankjához.

Érezhetően növekedett 2015-ben a Magyarországon kibocsátott üzleti bankkártyák száma – írja a Világgazdaság a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataira hivatkozva. A jegybanki statisztikák szerint a múlt év szeptemberének végén 512 ezer vállalkozói bankkártya volt forgalomban Magyarországon, amely 5,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

A hirtelen jött bővülés egyrészt azért figyelemre méltó, mert 2010 óta gyakorlatilag folyamatosan csökkent a kibocsátott bankkártyák mennyisége, vagyis - egészen tavalyig - egyre kevesebb vállalkozás érezte szükségét annak, hogy folyószámlájához kapcsolódóan bankkártyát is üzemben tartson – írja a lap, megemlítve, hogy a növekedés olyankor történik, amikor a vállalkozások száma és az általuk kezelt bankszámlák száma is lassú fogyást mutat.

A Világgazdaság szerint az üzleti kártyáknál bekövetkezett, hirtelen jött növekedésnek oka lehet, hogy a bankok között élesedik a verseny a számlavezető kis- és középvállalkozói ügyfelekért, és kedvezményes csomagokkal igyekeznek magukhoz vonzani a frissen alapított vagy bankjukkal elégedetlen vállalkozásokat, s ezen csomagok része a kedvezményes számlavezetés és bankkártyadíj. A másik ok a lap szerint az lehet, hogy a vállalkozások is egyre nagyobb arányban használnak bankkártyát, részben költség- és kényelmi szempontok, részben a gazdaság fehéredése miatt.

Nos, tegyünk ezekhez az érvekhez egy újat: azért is növekedhet a vállalkozói bankkártyák száma – és bizonyosan nőni fog a jövőben – mert az uniós szabályozás átvétele okán december óta a vállalati kártyákkal lebonyolított fizetések után magasabb kibocsátói bankkártya-jutalék (interchange-díj) számolható fel. A kibocsátó bankok tehát a komoly korlátozás alá eső lakossági területtel szemben itt komolyabb lehetőséget kaphatnak arra, hogy bevételt realizáljanak a bankkártya-forgalmon. (Mondjuk érdekes lett volna, ha a GVH is átolvassa a decemberi törvénymódosítás szövegét – lehet, hogy másképp nézett volna ki a MasterCard-bírság, hiszen itt az EU engedi a versenyt.) Magyarán: a bankok üzletpolitikájukban azért fordulhatnak a a vállalati kártyák fel, mert a; messze nem telített a piac és b; mert ezen a területen most nagyobb bevételt tudnak realizálni.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szerint a MasterCard Europe SA (MasterCard) visszaélt gazdasági erőfölényével, mert 2011. február 8. és 2013. december 31. között úgy állapította meg bankközi jutalékának mértékét, hogy az alkalmas volt versenytársak kiszorítására a piacról – szólt a hír.

A történetet nem ismerők számára álljon itt a GVH, majd egy ügyvédi iroda képviselőjének nyilvánosságot kapott állítása és azokra vonatkozó megjegyzéseink.

1. állítás Az Európai Unió Bizottsága (Bizottság), mint versenyfelügyeleti hatóság számos uniós szintű eljárást folytatott le e kártyatársaságokkal szemben a bankközi jutalékkal (interchange) kapcsolatban. A bankközi jutalék a bankkártya-elfogadást biztosító elfogadó bank által a kártyát kibocsátó bank részére, a bankkártyákkal lebonyolított tranzakcióért fizetett díj, amelynek mértékét Magyarországon a kártyatársaságok határozzák meg.

1. megjegyzés A hír igaz. Azt azonban a GVH édesdeden elhallgatja, hogy 2009. szeptember 24-éig a bankok a díjakról egy az MNB által létrehozott fórumon egyeztek meg, ezt minősítette kartellnek a GVH és 2 milliárd forintos büntetést rótt ki a bankokra és a kártyatársaságokra. Innentől került az interchange díj megállapítása a bankkártya társaságok kezébe, akik – eltérő üzleti modellt alkalmaztak.

2. állítás A Bizottság a VISA-val szembeni egyik eljárást a VISA kötelezettségvállalásának elfogadásával szüntette meg, ennek következtében a VISA bankközi jutalékának felső korlátja lett Magyarországon 2011 februárjától.

2.a. megjegyzés A Visa azt vállalta a fenti megállapodásban, hogy azokban az országokban, ahol nincs saját, nemzeti díjmegállapító szerve (Visa Board) ott az EU által meghatározott, a nemzetközi bankkártyás fizetésekre vonatkozó djítételeket alkalmazza. A vállalás „komolyságát” jelzi, hogy az Európai Unió 28 tagállamából mindössze három kisebb helyen nem volt ilyen Visa Board. Magyarországon épp azért, mert a bankok a 2009-es GVH bírság hatására elzárkóztak attól, hogy bármilyen olyan szervezetet létrehozzanak, amelyet a GVH ismét kartellnek minősít majd. A Visa komoly erőfeszítéseket tett a Board létrehozására, hasztalan.

2.b. megjegyzés Az EU a határon átnyúló szolgáltatásokra kivetett interchange díjat számottevően alacsony szinten határozta meg, hogy az egységes európai pénzügyi szolgáltatások emblematikus bizonyítékaként mutogathassa. Miután a bankkártyás forgalomban természetesen 90-95 százalékot képvisel a belföldi forgalom, a kártyakibocsátók üzletpolitikájában a költségek (kártyakibocsátás, biztonsági előírások, klíring költségek, stb.) viselésére a belföldi forgalom díjazásában képezték meg a jutalékot. Az, hogy a fizetések egy részében - a külföldi fizetések elszámolásában - alacsony lett az interchange díj, komoly árazási szerepet így nem játszott. Hazánk fejlődő piacnak minősül bankkártya téren, ezért itt sokkal komolyabb a költségnyomás, hiszen a fejlesztéseket, beruházásokat sokkal inkább finanszírozni kell. Ezért mindenki egyetértett azzal, hogy az ilyen piacokon magasabb interchange díjak ésszerűek - ezt a Visa is számtalan esetben elismerte. (2014. január 1-jétől - Európát megelőzve - nálunk már a belföldi forgalomban is az EU mértékek alkalmazandóak.).

3. állítás A bankkártyapiac egy olyan speciális piac, ahol a bankközi jutalékok emelkedéséhez vezet e piac felső szintjén elhelyezkedő bankkártya-társaságok versenye. Ennek oka, hogy a kibocsátó bankok bevételre tesznek szert a bankközi jutalékból, és így azt a bankkártya-társaságot választják, amely magasabb szinten képes meghatározni bankközi jutaléka mértékét.

3. megjegyzés A Visa a kötelezettségvállalásáig Magyarországon magasabb interchange-díjakat alkalmazott, mint a MasterCard. Ha a GVH álláspontját fogadjuk el, 2011 előtt a bankoknak a Visát kellett volna preferálniuk. Ez azonban nem így történt, hiszen:

4. állítás A MasterCard a magyarországi kártyapiacon erőfölényes pozícióban volt a vizsgált időszakban, és e pozícióját erősítette, hogy behozhatatlan versenyelőnyre tett szert a VISA-val szemben, utóbbi felső korlátja miatt a bankközi jutalék meghatározásában. A MasterCard a fentiek tudatában olyan szinten határozta meg bankközi jutalékának szintjét, amelynek következtében tovább csökkent a MasterCard piaci erőfölénye miatt már amúgy is meggyengült verseny.

4. megjegyzés A MasterCard „erőfölényes” helyzetéhez az vezetett, hogy sokkal komolyabb jelenléttel volt jelen Magyarországon, mint a versenytárs. A MasterCard Budapestről irányítja az egész kelet-közép-európai régiót, míg a Visa-nak 2010-ig nem is volt állandóan Magyarországon tartózkodó képviselője.

Az eltérő üzleti modellből eredően a MasterCard számos fejlesztésben támogatta, támogatja a banki partnereit. Erre aligha lehet jobb példa, minthogy Magyarországon a köznyelv PayPass-nak hívja az érintőkártyás fizetést – holott ez a MasterCard ilyen típusú megoldásának a neve. A Visa évekig nem tudott bejönni a magyar piacra, mert nem tudta megfelelően támogatni a banki partnereket a fejlesztésekben.

De nem csak ilyen megoldásokban. Emlékezetes lehet, hogy 2014-ben a MasterCard 300 millió forintot adott a Magyar Nemzeti Bank által is támogatott kereskedelmi kártyaelfogadó automata (POS) bővítési program finanszírozására. A Visa ugyan részt vett a projektben, de egyetlen forinttal sem járult hozzá a költségekhez. (A MasterCard két évvel korábban már önmagától finanszírozott egy hasonló programot.)

A Visa érvelése szerint a MasterCard többet vesz el a bankoktól – magasabb díjakkal dolgozik -, ezért tud a nagyobb bevételből többet adni ilyen támogatásokra. Ebben lehet igazság, sokak szerint a MasterCard díjstruktúrájka – milyen szolgáltatásért milyen címen, milyen díjat kér el – átláthatatlan és nagyon egyedi, ám, az a tény, hogy a fontosabb fejlesztéseknél – az említett érintőkártyák mellett a bankkártyás mobil-applikációk (MasterCard Mobile) és a mobiltárca szolgáltatások (T-Com, Vodafone) sehol sem a Visa a partner, aki külföldi tapasztalataival, fejlesztői csapatával a magyar tagbankok segítségére sietne. Hülye helyzet, de az emberek általában azt a zöldségest szeretik, aki ha drágábban is, de garantáltan jobb minőségben szállít.

Lehet azt mondani, hogy a MasterCard bizonyos díjak elfogadásakor zsarol és visszaél piaci fölényével, de ez aligha arra a tételre, az interchange díjra igaz, amiből a bankok gazdagodnak.

+1 érvként azért álljon itt: a MasterCard viszonylag biztosra ment, amikor európai igazgatóságának tagjai közé meghívta a magyar bankkártya kibocsátói piacon 40, az elfogadói piacon 50 százalékos részesedéssel bíró OTP Bank első emberét, Csányi Sándort. Ezt úgy hívják, politika.

5. állítás a GVH megállapította, hogy a MasterCard visszaélt gazdasági erőfölényével és 88 millió forintos bírsággal sújtotta a bankkártya-társaságot..

5. megjegyzés A normális piaci versenyben, ha azt látom, hogy a versenytárs valamilyen rajtam kívül álló okból meggyengül, akkor nem megsajnálom, hanem igyekszem ezt a tényt a saját hasznomra fordítani. A GVH szociális érzékenységet vár el egy versenypiacon? - nem is értjük.

Hangsúlyozzuk: a Visa a „felajánlással” beáldozta Magyarországot (és még két számára nem jelentős piacot), hogy megmeneküljön a brüsszeli vizsgálat elől. Azaz, meglehet, hogy a cég jóval többet nyert, mint amit itt veszít.

Ráadásul amire szintén érdemes lenne a GVH korifeusainak figyelmét felhívni: a brüsszeli vizsgálat a MasterCard ellen nem zárult le. A MasterCard jogosnak tartja a saját árképzését. Ha Brüsszelben olyan eredmény születik, amely – részben vagy egészben – elfogadja a MasterCard érveit, akkor a GVH revidiálja nézeteit? Egyáltalán: joga volt-e a magyar versenyhatóságnak egy olyan helyzet alapján vizsgálódni és szankcionálni, amelynek létrejöttében az EU vizsgálatának döntő szerepe van?

6. állítás Bassola Bálint, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda versenyjogra specializálódott ügyvédje szerint a GVH döntése nem csak a Visára vonatkozik, hanem minden félre, akit kár ért. Lehet szó bankokról, sőt végső soron az ügyfelekről is, akiket megkárosítottak azzal, hogy a magasabb díjak beépültek az árakba. Vagyis a MasterCard versenyjogsértő viselkedése miatt – a bankkártyás fizetések során – többet kellett fizetniük a banki és adott esetben a kereskedelmi szolgáltatásokért – magyarázta a szakértő. Az elvi lehetősége adott annak is, hogy egy ilyen kártérítési eljárást akár fogyasztóvédelmi csoportok is megindíthassanak.

6. megjegyzés A fogyasztókat ért kár felemlegetése óriás bullshit: a bankkártyás jutalékok csökkenéséből a fogyasztó semmit sem érez. Korábban az MNB is úgy vélte, hogy azért nem terjed a bankkártya-elfogadás, mert túl drága a szolgáltatás. De a (MarterCard támogatással) lebonyolított projekt bebizonyította, hogy a kereskedők ingyen sem kérik az automatát – s ez azóta is csak kismértékben változott, noha azóta már a feketekereskedelem visszaszorítását immár az online pénztárgépek is biztosítják. A kereskedők egyszerűen jobban bíznak a készpénzben, amit könnyebben lehet megmozgatni, egyéb célokra használni, mint a bankba érkező, lekönyvelt összegeket.

A bankkártya-elfogadói díjak mára minimum harmadára estek – a legkisebb vállalkozás is 1,5 százalék alatti elfogadói jutalékkal számolhat, ha most pályáztatja meg a szolgáltatókat – ám maga a fogyasztó nem érez ebből semmit, a „nyereséget” a kereskedő lenyeli.

Ami a kereskedőket és az őket ért kárt illeti. Egyrészt ők maguk a szolgáltatóval nem interchange díjról állapodtak meg, hanem egy fix, százalékos elfogadói díjról. (Márciustól és májustól e kérdésben új szabályok lépnek életbe, erről majd írunk.) Ergo közvetlenül nem érinti őket ez. A másik oldala ugyanennek a kérdésnek az, hogy pl. az érintőkártyák elterjedésével számottevően gyorsul a kiszolgálás, javul az értékesítés hatékonysága, ami költséget spórol (3 pénztáros helyett 2 is elég, stb.).

Ráadásul – és ez is új érv lehet – a készpénzhasználat költségei az elmúlt hónapokban drasztikusan megnőttek. A bankok kisebb pénzt fizetnek a betétekre, a készpénz-logisztikai szolgáltatások megdrágultak és a készpénzes tranzakciók után – az átalánydíjas (s így némiképp „ingyenes” kártyás vásárlásokkal ellentétben – ott van az immár felső határ nélküli 6 ezrelékes tranzakciós illeték.

7. állítás „A MasterCard jelentős piaci súlyát jól mutatja, hogy a teljes mennyiség fele érintőkártya, ezen a területen a MasterCard lényegében egyeduralkodó a piacon. Bassola Bálint jelezte, a Visa piaci kiszorításából keletkező és az esetleges egyéb károk megállapítása a polgári bíróság előtt ugyan jogi minősítés, azonban annak alapját komoly közgazdasági szakértői bizonyításnak kell megelőznie”.

7. megjegyzés Az egész „szakértői” hozzászólás legszebb pontja ez. A Visa a bankkártyák terén Európában csak Magyarországon nem piacvezető, érintőkártyák terén olyan tömegtermékek az övék, mint a londoni Oyster Card – ki lehet-e egy világcéget szorítani egy piacról? A válasz igen: ha ez a cég az adott piacon lényegében semmit nem csinál, leszámítva azt, hogy mindenféle hatóságokhoz, hivatalokhoz szaladgál sirdogálva, hogy nem hagyják játszani. Egy piacot úgy lehet építeni – ezt jó eséllyel a GVH és a versenyjogász úr is tudja -, ha beruházunk. Ha termékünket kelendővé tesszük árban, vagy szolgáltatásban. A Visának volna erre lehetősége – nem kis cégről beszélünk.

Magyarországon az emberek 61 százaléka használna előre fizetett (pre-paid) bankkártyát a mindennapos vásárlásokhoz. A legtöbben a kisebb összegű fizetéseknél vennék elő a prepaid kártyát (54%), de szép számmal vannak olyan válaszadók is, akik a közepes (46%) vagy nagyobb (35%) vásárlások esetén is megfontolnák egy ilyne plasztik használatát. - adta hírül a MasterCard 2014-es nemzetköz felmérésének adatait.

A magyarok 53 százaléka úgy látja, hogy akár egy-két napos utazás során is jó szolgálatot tehet az előre fizetett kártya, amit legszívesebben utazási irodában, áruházban vagy trafikban is megvásárolnának, hiszen így nem kellene bankba menniük vagy pénzt váltaniuk. A megkérdezettek 46 százaléka rövidebb nyaralás során is megfontolná a kártya használatát, 44 százalékuk pedig egy hosszabb vakáció során is fizetne vele. A külföldi utak alkalmával a magyar válaszadók 59 százaléka költene előre fizetett plasztikkal.

Az online vásárlások során a magyar válaszadók 61 százaléka használná az előre fizetett kártyát, amely így nagyobb biztonságot jelentene, hiszen nem kapcsolódna hozzá rendes folyószámla, csak a feltöltött összeg ellopásától kellene tartani.

A közlemény a prepaid kártyák potenciális felhasználási lehetőségei között említi, hogy a szülők a gyerekeiknek így adhatnának zsebpénz – ezt a magyar válaszadók 53 százaléka tartja szimpatikusnak. A közlekedésben is nagy lehetőségek vannak ebben a típusú plasztikban.

Az előre fizetett bankkártyák világszerte rendkívül népszerűek, a MasterCard 2012-ben publikált adatai szerint globálisan jelenleg ez a fizetési mód terjed a leggyorsabban. Az akkori felmérés szerint „open loop” típusú előre fizetett kártyákkal végrehajtott tranzakciók összértéke 2017-re várhatóan eléri majd a 822 milliárd dollárt, amely globálisan évi 22 százalékos növekedést jelent. Európa jó úton halad afelé, hogy még ennél is jobb növekedési számot mutasson fel 2017-re és évi 27 százalékos bővüléssel az európai tranzakciók összértéke elérje a 149 milliárd dollárt. Európában egyébként az előre fizetett kártyák területén Olaszország és az Egyesült Királyság számít a két legfejlettebb piacnak.

A közlemény arról ugyanakkor nem tesz említést, hogy kicsiny hazánkban a pápánál is pápábbak voltunk: olyan durván túlbonyolított volt a magyar szabályozás, amely lényegében lehetetlenné tette a pre-paid kártyák áttörését. A honi szabályozás szerint ugyanis nem volt elég a kártya kiváltóját (tulajdonosát), hanem annak használóját is teljes körű banki azonosítás alá kellett vetni. Azaz nem volt elég a név bemondása, a használónak is el kell zarándokolnia a bankba és igazolnia kell a személyazonosságát.

A dolog annak fényében mókás, hogy a nagy kereskedelmi hálózatokban mindennapos, hogy teljesen anonim módon vehetünk bárki számára ajándékkártyát, utalványt – lényegében bármilyen összegben. Ha a pénzmosás elleni szabályokat tekintjük, miért veszélyesebb a gyerek számára plasztikon juttatott pár ezer forint, mint mondjuk egy 2 milliós utalvány kiváltása egy bútoráruházban?

Persze, mondhatjuk, hogy az utóbbinál behatárolt a felhasználás, de a bankkártya is kódolható így – pl. beállítható, hogy milyen bolttípusoknál – milyen elfogadói körben – használhatóak. Ennek csak részben mond ellent az a tény, hogy Sziget Fesztiválon is – sokan nem tudják - utalvánnyal fizettünk a sörért, a hatályos szabályozás szerint ugyanis a Festipay nem volt más, mint egy utalvány. Igaz, bármely kereskedőnél elfogadható volt - de csak a Sziget területén. A megoldás lényege az volt, hogy mi igazából az utalvány kibocsátójával áltunk kapcsolatban, aki külön-külön szerződött (és elszámolt) az elfogadókkal. 

A korábbi évek prepaid kártyakibocsátásai közül a Volksbank ételkártyája szinte az induláskor hamvába holt, az OTP viszont sokáig küzdött a Meglepetéskártyával.

A hírek szerint a múlt év végén elfogadott új törvények számottevően egyszerűbbé teszik a kibocsátást – ennek azért még utánajárunk.

(Foto: Festipay.hu)

Újdonságként számol be több cikk is arról, hogy a német pénzügyminisztérium álláspontja szerint 2000 és 5000 euró  ( 600 ezer és 1,5 millió forint) között kellene kijelölni egy tranzakciós határt, amely felett nem szabad készpénzt használni a tagállamokban. Az uniós felső határt szerintük még az idén be kell vezetni, és ha nem sikerül erről megállapodni, akkor Németországban az 5000 euró feletti tranzakcióknál kell megtiltani a készpénzhasználatot. (A Napi.hu cikkét itt érheted el.)

Arról nem írnak, hogy Magyarországon 2013. január elsejétől egy számlára maximum 1,5 millió forint fizethető készpénzben - persze, ez nem ismert, hiszen senki nem ellenőrizte ezt még szerintem.

Vannak kötelező fizetési korlátok egyébiránt szerte Európában. Az alábbi táblázatból jól láthatóak az összegek.

Az OTP Bank, a Cellum és a MasterCard közös februári bejelentését követően immár a nagyközönség számára is elérhetővé vált az OTP Bank vadonatúj szolgáltatása, ami forradalmasítja a hazai mobilfizetést. Az OTPay egy okostelefonon futó integrált mobilfizetési alkalmazás, amellyel az internetes kereskedők mellett az országban elsőként a boltokban is lehet fizetni, és bármelyik bank ügyfele használhatja. A megoldást a magyar Cellum Csoport fejlesztette ki, a MasterCard mobilfizetésekre vonatkozó szabályrendszerét figyelembe véve.

A hazai mobilfizetési piac legnagyobb technológiai gátjai szakadhatnak át a Cellum és az OTP megoldásával. Lényegében bárhol fizethetünk mobillal, legalábbis technikailag mindez lehetséges mostantól: az OTPay alkalmazást bárki ingyenesen letöltheti és regisztrálhatja bankkártyáját függetlenül attól, hogy melyik banknál rendelkezik számlával, a kereskedők pedig ingyen vezethetik be boltjaikban a mobilfizetést.

Az OTP Bank, a Cellum és a MasterCard együttműködésében létrejövő alkalmazás használata rendkívül egyszerű: azon boltokban, éttermekben vagy online kereskedőknél, ahol kint van az OTPay logó, a mobiltelefont ugyanúgy lehet használni a fizetéshez, mint a hagyományos bankkártyákat. A boltok esetében csupán egy előre kihelyezett QR-kódot kell lefényképezni, míg internetes vásárlásnál elég a telefonszámunkat begépelni, így nincs szükség a plasztik kártya fizikai jelenlétére.

Az OTPay felhőalapú fizetési technológiát (cloud payment) használva végez biztonságos tranzakciókat, amelyek során a felhasználónak nem kell kiadnia a bankkártya adatait a kereskedőknek. A Cellum egyedülálló, szabadalmaztatott kártyatárolási technológiája az elérhető legmagasabb, banki szintű biztonságot nyújtja. Az ún. „eltört titok” technológia lényege, hogy a titkosított bankkártyaadatok egyik fele a felhasználó mobilkészülékén, a másik fele pedig a Cellum biztonságos szerverközpontjában található.

Inotay Balázs, a Cellum stratégiai igazgatója elmondta: „Az elmúlt időkben egyre több olyan esetről hallunk, amikor kiberbűnözők feltörik a kereskedők hagyományos bankkártya-tárolási rendszerét és ellopják az abban tárolt kártyaadatokat, kártyatulajdonosok százezreit megkárosítva ezzel. Ezek az esetek megmutatják, hogy hol tudja a mobilfizetés többletbiztonsága a legnagyobb hasznot nyújtani az ügyfelek számára.” A szakember rámutatott, hogy az OTPay használatával a fizetési adatok titkosított formában, a kereskedőt elkerülve jutnak el a bank rendszerébe, így sokkal nagyobb biztonságot nyújt a felhasználó számára, a kereskedő válláról pedig egy hatalmas terhet vesz le.

„Hihetetlenül izgalmas változás előtt vagyunk. Ilyen közel még soha nem álltunk mobilfizetésben az USA-hoz, vagy Japánhoz. Technológiailag megoldottuk, hogy lényegében bárki, bárhol fizethessen az okostelefonját használva. Ez új korszakot nyit a hazai mobilfizetési evolúcióban” – tette hozzá Inotay Balázs.

„Az OTPay Magyarország eddigi legnyitottabb mobilfizetési rendszere. Az alkalmazást nem csak az OTP Bank ügyfelei használhatják, hanem bárki, aki rendelkezik a legnagyobb kártyatársaságok plasztikjával. Az alkalmazással a bolti és az internetes fizetés mellett az OTP Bank ügyfelei pénzt is küldhetnek és egyenleget is lekérdezhetnek. Emellett mobiltelefon kártyaegyenleg feltöltésére, adományküldésre is lehet használni” – mondta el Forrai Péter, az OTP Bank Elektronikus Banki Igazgatóságának ügyvezető igazgatója. A tervekkel kapcsolatban elárulta: „A szolgáltatás a jövőben további funkciókkal fog bővülni: a kártyabirtokosok több mint 30.000 MasterPass™ elfogadóhelyen fizethetnek majd világszerte, illetve használhatják csekkbefizetésre, valamint az alkalmazáson belüli árurendelésre.”

Az OTPay kereskedői hálózathoz való csatlakozás szintén rendkívül egyszerű: az OTP Bank nem vár el számlanyitást a csatlakozó kereskedőktől, bármely hazai banknál vezetett, már meglévő számla használható. Nincsen semmilyen havi vagy fix díja a szolgáltatásnak, nincs szükség POS terminálra, és nincsen egyszeri belépési vagy szerződési díj sem.

Már az induláskor több mint 90 elfogadóhelyen lehet fizetni az OTPay-jel, és az elfogadók köre folyamatosan bővül. Az érdeklődő üzletek, éttermek, valamint webshopok számára bővebb információkat nyújt a Cellum értékesítési csapata.

Az OTPay az első digitális pénztárca lesz Európában, amely a MasterCard globális fizetési platformja, a MasterPass™ rendszerét integrálja. A MasterPass™ nyílt fejlesztői környezete (API) lehetővé teszi, hogy a partnerek összekapcsolják saját elektronikus tárcáikat a MasterPass™ elfogadói hálózattal, kihasználva a MasterCard fizetések, a visszaélés-figyelő és az azonosítási szolgáltatások minden előnyét.

Rég nem voltunk már megint itt, reméljük utoljára volt hosszú a csend.

Térjünk vissza egy olyan ötlettel, amire azt gondoljuk, hogy abszolút követendő, s ismét újat mutat a hazai bankkártya-használat elterjesztésében.

Azt már "megszoktuk", hogy a negyedévente esedékes Glamour-napok velejárója a Westendben lévő MasterCard stand, ahol a kártyával vásárlók ajándékokat is kapnak. Ugyanakkor most szombaton olyan akció veszi a kezdetét, amelyben a MasterCard rendkívül ötletesen magát promózza. (Reméljük, hamarosan a január óta már versenyhátrány nélkül küzdő Visa-tól is hasonló megoldásokat látunk.)

Miről is van szó? 2014. április 26-án, most szombaton 17 és 21 óra között a plasztiklapoké lesz a főszerep a budapesti WestEnd City Centerben. Ez alatt a négy óra alatt az akcióban résztvevő 80 üzletben 10-50 (!) százalékos kedvezményt biztosítanak minden bankkártyával fizetőnek. (Figyelem! Nem csak a MasterCard kártyák versenyeznek!)

A kártyacég megelégszik annyival, hogy azok, akik a kedvezményekért MasterCard vagy Maestro bankkártyával vásároltak a fenti időszak alatt és ezt a kártyás fizetési bizonylattal igazolni is tudják, nyereményjátékban vehetnek részt. Közöttük a kártyacég két darab kétszemélyes hétvégét sorsol ki a Wellness Hotel Gyula**** superior szállodába. Ehhez ugyanakkor az akciót támogató Kiskegyed Magazin e heti számában megtalálható regisztrációs kártya kitöltése is szükséges - a fáradozásért cserébe a MasterCard az első 1000 jelentkezőnek egy bevásárlótáskát ajándékoz.

Természetesen az elismerés nemcsak a kártyacégnek, hanem a "kártyás shopping" lehetőségét megteremtő Westendnek és az akcióban részt vevő üzleteknek, valamint a kezdeményezést felkaroló női magazinnak, a Kiskegyednek is szól.